"Megígérem, nem mondtam neki semmit, ő jött - esküszöm a gyerekeinkre, nem én!"

A gyerekeink. Tehát Romannal beszél.

Kinyitom a telefonomat, és egy kis bűntudattal elkezdem felvenni.

"Ne, kérlek, ne tedd. Kérlek..." törik meg a hangja. "Nem, megígérem. Igen, egyedül vagyok. A legfelső emeletre jöttem. Mindenki a kertben van-"

Kiabálás, hallom, még ha nem is értem a szavakat. Bosszúság fut át rajta