~ ZION ~

Tizenkét óra várakozás az intenzív osztály előtt, az óra úgy vánszorgott, mintha pontosan tudná, hogyan kínozzon. Minden másodperc órának tűnt, és minden lélegzetvétel olyan volt, mintha az lenne az utolsó, mielőtt az a bizonyos, ami összetör.

Nővérek suhantak el mellettem, gépek zúgtak a zárt ajtók mögött, én pedig csak ültem ott, a üvegen át meredve, azt kívánva, hogy nyissa ki a szemét