Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Madeline egy pillanatra megdöbbent, mielőtt nyugodt mosoly jelent meg az ajkán.
– Azt hiszem, egy kicsit félreismert engem, Whitman nagypapa. Hogy is lehetnék én Madeline Crawford?
Az idős Whitman úr szemében kissé elhalványult a fény, de a tekintete tiszta maradt. – Nem kényszerítem, hogy beismerje, ha nem akarja, Madeline.
– Én tényleg nem Madeline vagyok, nagypapa – tagadta mosolyogva Madeli