Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Madeline egy pillanatra megdöbbent, mielőtt nyugodt mosoly jelent meg az ajkán.

– Azt hiszem, egy kicsit félreismert engem, Whitman nagypapa. Hogy is lehetnék én Madeline Crawford?

Az idős Whitman úr szemében kissé elhalványult a fény, de a tekintete tiszta maradt. – Nem kényszerítem, hogy beismerje, ha nem akarja, Madeline.

– Én tényleg nem Madeline vagyok, nagypapa – tagadta mosolyogva Madeli