Chester tudta, hogy átlépte a határokat. Lehúzta a fejét, és tehetetlenül felsóhajtott, mielőtt szenvedélyes tekintettel Corinne-re nézett.

– Corinne, ha… És ezt komolyan mondom, ha… egy nap újra egyedülálló lennél, fontolóra vennéd…

– Egyébként, Chester, mit gondolsz Francine-ről? – szakította félbe Corinne mosolyogva. Tudta, mit akar mondani, ezért elvágta a szavát.

– Mit… Hogy érted? – kérdezte