Arcot csókolom az arcán mindenhol, és még jobban magamhoz szorítom.

– Anya! – kuncog, de nem lök el magától.

– Annyira hiányoztál! Hogy vagy itt most? – kérdezem, miközben kicsit eltávolodom, bár nem engedem el teljesen.

Mindketten a földön voltunk, de nem érdekelt. Egyszerűen kibaszottul boldog voltam, hogy itt van velem.

– Apa jött értem. Azt mondta, szükséged van rám. Meglepetésnek szánta, azér