"Remélem, Noah ki tudja hozni a csigaházából" - motyogom, miközben átnyújtok neki egy muffint.

Megkerülöm a konyhaszigetet. Leülök az egyik bárszékre, és megkönnyebbülten sóhajtok fel, hogy végre nem kell állnom. Belekóstolok az egyik muffinba. A fejem teljesen üres.

"Szeretnék elnézést kérni" - mondja Calvin egy idő után.

"Miért?"

"Mert az előbb bunkón viselkedtem."

Lelkesen integetve felé fordul