– Igen, kérlek – válaszolja, fáradtan rám nézve.

Lehajolok és felveszem. Szorosan a mellkasomhoz ölelve elindulok.

– Azt mondtam, felállni kéne segíteni, nem cipelni – a panaszából hiányzik a szokásos tűz. Ez is mutatja, mennyire kimerült.

Nem válaszolok. Csak közelebb húzom magamhoz. Jó érzés volt így a karjaimban tartani. Mintha a kibaszott univerzumban minden a helyére került volna. Ha örökké í