Még a kocsim felé tartva is Mia szavai visszhangoztak a fejemben. A kegyetlen igazság. Nem volt könnyű lenyelni a keserű pirulát, de muszáj volt.

Ahelyett, hogy szokás szerint kirepültem volna a parkolóból, csak ültem az autóban, és hagytam, hogy a könnyeim hulljanak. Nem tudtam volna megállítani őket, még ha akartam volna sem. A teret betöltötték a sírásom hangjai. A zokogásaim mélyről törtek fel