Az ajtóban állva integetünk, ahogy az autó elhajt. Abban a pillanatban, ahogy a hátsó lámpák eltűnnek, megváltozik a levegő a házban. Olyan, mintha valaki kiengedné a visszatartott lélegzetét. Lassan kifújom a levegőt, és Noah is így tesz.

– Ez… – kezdem, majd elhallgatok. – Váratlan volt.

– Ez is egy szó rá – motyogja.

Nem tudom eldönteni, hogy megkönnyebbült, bosszús, vagy csak némán forrong. Va