Ismerem az anyámat; őrjöngeni fog, hogy Noah az apa, miután annyi szarságon keresztülmentem miatta, és még dühösebb lesz azért, mert nem akar részt venni a baba életében.

Csend honol a vonal túlsó végén, mielőtt végül megszólal.

„Jól van” – mondja. „De jobb, ha azonnal idehúzod a feneked, amint hazaértél. Értve vagyok?”

„Értettem, anya.”

„Rendben” – fújja ki a levegőt. „Jó utat, és add át üdvözlet