Lilly rám néz, aztán vissza az ajtóra. – Kíváncsi vagyok, ki lehet az.

– Fogalmam sincs – vonom meg a vállam, próbálva lemászni a székről.

Mielőtt a lábam érintené a padlót, Lilly megállít.

– Majd én megnézem – mondja, leugorva a székéről. – Te csak maradj ott.

Mivel amúgy sincs kedvem lemászni, bólintok, és nézem, ahogy befordul a sarkon és eltűnik a szemem elől. Másodpercekkel később hallom az a