Felicia lepillantott Kaylára, a hangja jéghideg volt, ahogy parancsolta: "Engedd el."

Kayla őrült nevetésben tört ki, az arca eltorzult a zakkant elszántságtól. "Akkor sem engedem el, ha meghalok! Ha én nem élhetek, te miért élj?"

Az arckifejezése a kétségbeesés képe volt – egy őrület, ami maga után akart rántani mindenkit a szakadékba.

És mivel Feliciáról volt szó, a szorítása még jobban megszigo