– Csak útba esett – felelte Henry erőtlenül, miközben levette a nyakkendőjét.

Yvonne gyorsan letette a tortát, és hátulról átölelte. – Henry, köszönöm. Nagyon boldog vagyok.

Arcát a hátához szorította, becsukta a szemét, és édes mosoly ült az arcán. Mit számít, ha út közben vette? Ő maga hozta a tortát.

Ráadásul megígérte, hogy tortát ajándékoz neki, és betartotta az ígéretét. Emlékezett rá, és ez