Bonnie és Jim csak egy futó pillantást váltottak, de a figyelmes Ivor ezt rögtön kiszúrta.

– Tessék – nyitotta ki Ivor az autó ajtaját Bonnie-nak.

– Köszönöm – csúszott be Bonnie az anyósülésre.

Jim nézte, ahogy az autó elhajt a távolba. Nem vette le a szemét róluk, amíg teljesen el nem tűntek a látóhatárról.

Floyd barátságosan a vállára támaszkodott, és azt mondta:

– Jó, hogy ilyen gyors voltál.