Mindig is így viselkedett, és Eloise-t ez nem zavarta. Leült mellé.

– Ivor, nem szoktál általában elfoglalt lenni? Hogyhogy van időd meglátogatni? De jókor jöttél. A szakács épp a konyhában főz. Maradj, és ebédelj velünk. Szólok is nekik, hogy készítsenek valamit, amit szeretsz.

Eloise szavait hallva Chester is csatlakozott: – Igen, Ivor, hamarosan kész az ebéd. Együnk együtt.

Ivor finoman hátrébb