NADIA

– Ébredj. – Azt álmodtam, valaki próbál ébreszteni, de nem ismertem a hangot.

– Ébredj, lusta ember. – Mondta a hang újra, és kuncogott.

– Hagyj aludni, buta álom. – Morogtam álmomban, érezve, hogy ébredezik az elmém.

– Ó, az istenek szerelmére, ez nem álom, te bolond. – Mondta a hang, és kinevetett.

Épp válaszolni akartam, amikor rájöttem, mit mondott. Sokkoltan felültem, és körbenéztem.

–