Gabriel szemszögéből

Összeszorítottam az öklömet, miközben néztem, ahogy Clairessa kortyol a borból, és lágyan mosolyog Danielre.

– Finom – mondta, nyelve végigsimítva az alsó ajkán, mintha ízlelgetné az ízét.

– Mondtam én – válaszolta Daniel egy önelégült vigyorral, tekintete az ajkán időzve a kelleténél tovább. Pontosan tudtam, mire gondol, és ez nem fog megtörténni – nem amíg én is itt vagyok.