Gabriel szemszöge

Megmarkoltam az otthoni irodámban lévő íróasztal szélét, szilárdan tartva, mintha az lenne az egyetlen dolog, ami a földön tart.

Cselekednem kellett. Válaszokra volt szükségem. A rohadt igazságra.

Felkaptam a telefonomat, és tárcsáztam Claytont – a magánnyomozómat.

Az első csengetésre felvette.

"Clayton," morogtam, amint meghallottam a kattanást.

"Épp hívni akartalak," válaszolta