Gábor szemszögéből

Kesernyés íz volt a számban – és ennek semmi köze nem volt a kávéhoz, amit épp lenyeltem. Clairassát és a fiamat néztem.

Adrián megint ódákat zengett róla, úgy vigyorgott, mintha valami díjat nyert volna, ő pedig ott pirult, mint egy iskoláslány.

A mosoly az ajkán valami csúf dolgot kavart fel a mellkasomban.

Mi a fenéért pirult?

Nem látta, mit csinál?

Minden bókkal, minden moso