Cyra

Yorickra nézek. „Még nem igazán volt alkalmunk megbeszélni, de szeretném azt a második csekket félretenni a kölykeink örökségének. Aztán a befektetéseinkből származó pénzt felhasználhatnánk a falkára.”

„Ó, ez tetszik! Nézzük csak, kapsz még huszonötmilliót, amikor teherbe esel, szóval lehetne huszonöt kölykünk, és mindegyikük kaphatna egymillió dollárt, amikor felnőnek” – mondja, rám vigyorog