Wren hitetlenkedve bámult Clarára. „Arra kérsz, hogy menjek el?”

A nő elkerülte a tekintetét. „Vegyük úgy.”

Anélkül, hogy megvárta volna a választ, az üveges szekrényhez lépett, kivett néhány tálat és evőeszközt, majd az ebédlőasztalra tette őket.

Amikor visszafordult, látta, hogy Wren még mindig ott áll, mozdulatlanul.

„Gyere enni” – mondta a nő. „Sötétedik, és az út nem biztonságos.”

Wren szíve