Luna mély levegőt vett. Egy húzásra lehúzta az asztalon lévő teát.

– Ön egy gyengéd és jószívű ember. Sokkal jobb nőt érdemel, és megérdemli, hogy nagyobb boldogságot találjon. Nem egy olyan nővel, aki épp a pokol mélyéről mászott elő.

Aztán letette az üres teáscsészét az asztalra, és sokatmondóan Theóra nézett. – Azért hívtam el ma este…

– Hogy megköszönjem a segítséget. Most, hogy a vihar elmúlt