Luna kezei, melyek Nigelt tartották, kissé megfeszültek a szavaira.

Sóhajtott, és visszaküldte a hálószobájába.

"Biztosan nagyon hiányzik nektek is. Nekem is nagyon hiányzik. Gyakran álmodom róla."

Nigel, akit Luna az ágyába fektetett, összehúzta a száját.

"De, Anya. Nellie és én nem álmodtunk. Mi tényleg..."

"Tudom." - sóhajtott Luna.

Gyengéden betakarta. "Csináljuk így. Neked és Nellie-nek mielő