A fejem olyan hevesen lüktetett, hogy azt hittem, mindjárt kihányom a taccsomat. Fogalmam sem volt, mennyi ideje lehettem eszméletlen – csak annyit tudtam, hogy Deric a felelős érte. Éppen cipelt, a vállán átvetve, mint egy zsák lisztet. A felismerés, hogy teljesen ki vagyok szolgáltatva neki, összekavarta a gyomromat. Szerettem volna vergődni, rúgkapálni, sikoltozni, de a testem nem volt hajlandó