OLIVIA

A teraszon ültem, a kezemben egy könyvvel, amit nem olvastam, de a puszta jelenléte becsapott, azt hittem, hogy előbb-utóbb a végére érek. Amit viszont élveztem, az a pezsgőm volt, és különösen szerettem a kellemes szellőt, ami folyton simogatta az arcomat.

Ilyen életet akartam a koromban, és éltem is. De hát a jó dolgok nem tartanak örökké. A gyönyörű pillanatomat a gyerekeim hívása szakít