Rita meghallotta az ajtó nyílását, és kecsesen megfordult. Júlia állt az ajtóban, lehajtott fejjel.

"Gyere csak, édesem, nézz fel. Az én unokámnak nem kell bátortalannak lennie" – mondta Rita szelíden, miközben Júlia felé indult. Rita szavai közben mindkét kezét Júlia vállára helyezte, bátorítást nyújtva neki.

Júlia felemelte a fejét, hogy Rita szemébe nézzen. Látszott, hogy Rita sírt, ráadásul na