[ Eső ]

– Nicholas.

Csak suttogni tudom a nevét, ahogy az érzelmeim örvényleni kezdenek. Látom, ahogy a jóképű arca elmosódik, ahogy a szemeim újabb könnyeknek adnak helyet.

– Eső.

A nevem úgy hagyja el a száját, mint a mennyei bárd zenéje. Minden egyes húrt megpendít a szívemben, és eléri a lelkem.

Érzem, ahogy a hüvelykujjaival letörli a könnyeimet, és hagyom, hogy megérintsen. Percekig egyikünk