– Pszt… – szakítottam félbe gyorsan Sorent, elképesztően idegesen. – Én elintézem. Bízz bennem, kérlek.

Soren bólintott. Láttam rajta, hogy a jóképű arcán izgatottság tükröződik.

– Rendben, bízom benned. És én… én várni fogok rád – mondta.

– Oké.

– Menj fel hamar. Hideg van kint – sürgetett. – Hívj, ha segítségre van szükséged.

– Oké. – Bólintottam, és elindultam.

Mielőtt elmentem, emlékeztettem: