Anna arca vérvörös volt. Hideg tekintete a férfira szegeződött. Legszívesebben elevenen megnyúzott volna a perverzet.

Felemelte a lábát, és teljes erővel a lába közé rúgott.

Liam gyorsan összezárta a lábait, kivédve a támadást. Karcsú derekánál megragadta, és apró testét a karjaiba zárta. Finom teste szorosan hozzásimult az övéhez, mozgásteret sem hagyva neki.

– Hé, mit fogsz használni, ha eltöröd?

Anna összeszorította a fogát. – Magadnak használd!

– Ő csak téged akar.

– Ő inkább a jobb kezedet akarja! – gondolta Anna. Biztosan elveszti az eszét, különben soha nem engedne meg ilyen trágár szavakat a szájából, beszennyezve a családja becsületét.

Mindazonáltal egy ilyen perverz megérdemelte, hogy ilyen szavakat halljon.

– Nem, ő még inkább a te kezeidet akarja.

– …

Hogy mondhat ilyesmit, mintha ez teljesen normális lenne!

Liam megfogta a kezét, és lassan az alsó hasa felé vezette.

Anna minden erejével küzdött. Megrémülve könnyek szöktek a szemébe.

Liam nem folytatta lefelé. Elmosolyodott, miközben a karjaiban lévő nőt nézte. Magát kis tigrisnek látta, aki vicsorog és karmol, de a valóságban nem volt más, mint egy kis nyuszi. Ajakait finoman az övéire helyezte, lecsókolva a könnyeket a szeme sarkából.

Anna hirtelen megfeszült. Zsibbadó érzés terjedt szét a szívében.

Minden tőle telhetőt megtett, hogy ellenálljon, de sajnos nem tudta irányítani a testét. Gyengéd csókjai miatt a teste elolvadt a karjaiban.

– A tested olyan érzékeny.

Testének egy bizonyos része hozzápréselődött. Meglepetten Anna elkerekítette a szemét, és majdnem egy halk nyögést hallatott. Megakadályozta magát abban, hogy bármilyen zajt adjon ki.

Azért tette ezt, mert valaki kívülről kopogtatott az ajtón.

– Anna? Anna, bent vagy?

A kint lévő férfi Bryan Dawson volt.

– Anna? Anna…

Anna nagy erőfeszítéssel ellökte magától Liamet. Hosszú, hűvös ujjai végigcsúsztak a derekán, és megálltak a fenekén, finoman összenyomva őket. Egész teste elernyedt.

– Te… – Anna összeszorította a fogát.

– Velem mi van? – vigyorgott Liam.

– Anna, bent vagy vagy sem? Szeretnék bejönni és beszélgetni veled.

– É-én… Épp elfoglalt vagyok! – kiáltotta Anna.

Liam nagyon elégedett volt a válaszával. Ajakai a gyönyörű nyaka körül vándoroltak, apró és lágy csókokat hintve rá.

Amikor Bryan elvonta a figyelmét, Liam megragadta az alkalmat, hogy levegye róla a ruhát. Anna gyilkos ösztönöket érzett.

– Anna, mit csinálsz? Kicsit… furán hangzol – kérdezte Bryan az ajtó felől.

– É-én… zuhanyozok! Nem jöhetsz be! Fáradt vagyok. Utána egyenesen aludni megyek!

– Velem mész aludni – hallatszott Liam rekedt hangja és nehéz légzése a füle mellett.

Anna összeszorította a fogát. Hirtelen a levegőben találta magát – Liam menyasszonyi pózban felkapta.

Megdöbbenve igyekezett visszatartani a sikolyát. Liam nyakába kapaszkodott.

– Ó, rendben van akkor. Pihenj jól. Később találkozunk – csalódottan Bryan elment.

Liam a karjaiban vitte a szépséget a nagy puha ágyba. Vágyakozó csókokat hintett rá, esélyt sem adva neki a védekezésre.

Elnyomó csókjai megfojtották.

Mintha tombolna, megbüntetve őt azzal, hogy erőszakosan elrabolja az édes ízét.

Éppen amikor Anna lángjait teljesen felgyújtotta, hirtelen magához tért. Beleharapott a ravasz nyelvébe. A vér fémes íze szivárgott át a fogai között.

Liam, fájdalmában, végre elengedte az ajkait.

A vére a cseresznyeszín ajkain maradt, még csábítóbb vörös árnyalatot hagyva a szexi ajkain.

Nehezen vette a levegőt. – Bryan Dawson menyasszonya vagyok, a Dawson család jövendőbeli menye. Hogy mersz…

Mielőtt befejezhette volna, Liam erőszakosan félbeszakította: – Te az enyém vagy!