** Mason szemszögéből **

Theo szokatlanul csendes, és ez nem tetszik. Egy szót sem szólt, csak néma támaszként van jelen, ami egyáltalán nem jellemző rá.

Anyám közelebb jön hozzánk, és leül a kanapéval szemben lévő székre, amin mi ülünk. Apáim mögötte állnak, mindketten a vállára teszik a kezüket, támogatásul.

"Cash sosem volt a kötelékem része" - mondja anyám, és érzem, mintha megállna a világ.

"