## 227. fejezet

**Luke szemszöge**

Kihasználom az egyedüllét adta lehetőséget, hogy kommunikáljak a kötelék csoportommal. Becsukom a szemem, úgy teszek, mintha aludnék, hátha valaki benéz, hogy ellenőrizzen minket. Megnyitom az elmekapcsolatot.

„Robertnek sikerült áttörnie a kényszert, de nincs jól. Alszik” – mondom, egyenesen a lényegre térve, mert nem tudom, mennyi időm van.

„Az alvás jó. Ha nem