**Harper szemszögéből**

Visszatérünk az ideiglenes lakásunkba, azzal a tervvel, hogy pár óra múlva találkozunk a szüleimmel az ebédlőben.

Abban a pillanatban, ahogy becsapódik mögöttünk az ajtó, Archie megtöri a csendet.

"Szerintem várnunk kellene, hogy ez magától történjen" - mondja. "Ti talán nem emlékeztek, mennyire fájdalmas és intenzív az első átalakulás, mert azóta már sokszor megcsináltátok