Georgiának mindig a legjobb érzés volt Max karjaiban ébredni. Lágyan kifújta a levegőt, ahogy megfeszítette és kinyújtotta magát Max még szunnyadó testébe, ami köréfonta őt. Georgia óvatosan kinyitotta az egyik szemét, és megállapította a nap magasságát az ablakon keresztül. Gyengéd mozdulatai hatására Max kezdett mocorogni, halkan motyogni és átfordulni.

– Szia – suttogta Georgia egészen halkan,