Kian szemszögéből

Először senki sem szól egy szót sem! Közelebb sétálok oda, ahol állnak, és Emrára nézek, tudom, hogy valamit tud.

– Mi az, Emma? – kérdezem, és vissza kell fognom a dühömet, ez nem az ő hibája!

Látom, ahogy a válla megereszkedik, mielőtt lassan felemeli a tekintetét, hogy rám nézzen.

– A csokoládé, amit hoztál, meg van fűszerezve a vérével! – mondja, és látom a szomorúságot a sze