Selena szemszöge

Mély levegőt veszek, felemelem a fejem a kezeim közül, és lábra állok.

"Na, menjünk le a konyhába, éhes vagyok!" – mondom, amikor felkel mellőlem, és az ajtó felé indul.

Megáll előtte, és rám néz.

"Bármi is történik, mi itt vagyunk neked!" – mondja, és én már tudom, hogy így van.

"Igen, és hálás vagyok érte! Most már reggelizhetünk? Éhezem!" – mondom, mire kuncog, és kinyitja előt