113. FEJEZET

•SCARLETT•

– Jó reggelt, Napfény! Ideje készülődni az iskolába – dörmögte egy mély, bársonyos hang a fülembe, miközben ébredeztem.

Kinyitottam a szemem, és Alexandert láttam, aki könyökén támaszkodva nézett engem. A szeme tele volt szeretettel, tekintete gyengéden időzött az arcomon, ami mindent elmondott. Rámosolyogtam, a szívem hevesen dobogott, ahogy a szemeibe néztem, abba az elek