ARIANA SZEMSZÖGÉBŐL~

Már éjfél után járt, senki sem jött át a kertbe, és a szemem kezdett elnehezülni.

Ásítottam és megfordultam az ágyamban, talán senki sem jön.

Megpüffentettem a párnámat és alvásra készültem, amikor valami elvillant és megakadt a szemem.

Visszanéztem az ablakon, és akkor láttam, hogy a hold épp jókor világítja meg a tavat ahhoz, hogy lássam, valaki átjön a kerítés egy szakaszán