– Rendben van, anya – mondta József, és egyenesen leült a székre.

Melvinnek azonban, aki a közelben ült, szúrta a szemét. Mindig megvetően nézett rá, miközben a kanapén heverészett telefonnal a kezében, és senki sem tudta, mit néz egyáltalán.

József lesütötte a szemét, és keményen próbálta elfojtani a benne tomboló érzelmeket. Oldalán lógó keze ökölbe szorult. Úgy gondolta, jobb elkerülni a bajt,