Nem sokkal az Ethanről folytatott beszélgetésünk után jött be a sátorba.

Karjaim szorosan átölelték a babámat.

– Végzett már az evéssel? – kérdezte Ethan, a sátor bejáratához közel állva.

Bólintottam. – Igen, de alszik.

Teljes közömbösséggel a hangjában azt mondta: – Add oda Georgiának.

– Nem – mondtam, halkan tartva a hangomat. Nem akartam felébreszteni a babát, de annyira fel voltam háborodva, h