Hanna

Víz. Sétáltam benne. Nem, rajta, a lábaimat csapkodó, fehér tarajú hullámok borították. Hallottam a távolban énekelni, ugyanazt a magányos dalt, amit mindig énekelt.

Ki vagy te? – kérdeztem, a hangom visszhangzott a végtelen horizonton, mérföldeken át csak víz mindenütt.

De ott volt, a fehér épület a távolban, a kicsi, kopár sziget kiemelkedve a tengerből. Felnéztem a napra és a holdra, a ke