Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Rowan
Shelly a válla fölött hátrapillantott rám, a kisbaba kendőben szorosan a mellkasához húzva, ahogy a barlang nyílásán át beszűrődő fény felé tartottunk. Összeszorította a szemét, hunyorogva nézett a mögöttem lévő sötétségbe.
– Minden rendben – suttogtam, próbálva nem felébreszteni a hátamra szíjazott alvó totyogóst. – Már régóta nem hallottam őket.
Shelly nyelt egyet, még egyszer visszapillan