Troy Hayden egy sziklán ült, és hangosan rágcsált valami aszalványfélét. Összeráncoltam a szemöldököm a hangtól, és kényelmesebben helyezkedtem el az alagút hideg földjén.

– Szívesen a ruhákért – vágott oda Hayden. – Gondoltam, ez az utolsó szívesség, hogy ne a földön húzd a tököd, amíg várunk... arra, ami lesz.

– És mi lesz? – kérdeztem élesen. Hayden vállat vont. – Miért vagy itt? – kérdeztem, ő