*Ciana*

– Várj meg! –

Új barátom, a piton, kanyargós ösvényeken vezetett, gyönyörű fákon át, melyek zöld, vibráló levelekkel büszkélkedtek, és elvarázsolt kerteken át, melyekhez hasonlót nem láttam a fő kastély közelében.

A színek élénkebbek voltak, a virágok lila és vörös árnyalatokban pompáztak, melyek a napfényben úgy ragyogtak, mint a drágakövek, és a tüdőmet megtöltő illatok bódítóak voltak.