- Mi-miről beszél, Felség?” dadogtam, még mindig sokkos állapotban, hogy egyáltalán ott van, nemhogy arról, amiről beszél.

- Hallottad, - válaszolta tömören.

- De, Theo herceg, Felség, én úgy gondoltam, hogy nem igazán kedvel engem – egyáltalán, - emlékeztettem. - Emlékszik-e…

Nem fejeztem be a mondatomat, mert félbeszakított. - Ez egy parancs, Ciana. Nem azért vagyok itt, hogy vitatkozzak veled.