Csak egyetlen ember segíthetett nekünk, az pedig az édesanyja volt. Luther biztosan nem tette volna meg.

Úgy döntöttem, beszélek vele, de először pihennem kellett. Fogalmam sem volt, mennyi időt töltöttünk abban a másik birodalomban, de úgy éreztem, napok óta nem aludtam.

Mielőtt felkeltem Theo ágyáról, visszasimítottam a haját. "Ne aggódj, Theo. Kitaláljuk."

Előrehajolva az ajkaihoz érintettem az