~LIAM~

– Nem hagyhatsz folyamatosan figyelmen kívül! – kiabálta Veronica, miközben toporzékolt előttem, én pedig felsóhajtottam, mielőtt felnéztem rá.

– Nem hagylak figyelmen kívül. Csak nincs időm a hisztijeidre, elfoglalt vagyok – mormoltam, és épp vissza akartam térni az irataimhoz, amikor kikapta a kezemből, és a földhöz vágta.

– Én vagyok itt, én vagyok melletted, és mégis rá gond