~LUCA~

A levegő íze a Gyűlésen rossz volt.

Édes és fémes, mintha mézzel kevert vér lenne. A mágia sűrű ködként ült meg, a bőrömnek feszült, bemászott alá, és az emlékezetnél ősibb nyelveken suttogott. Lámpások lebegtek a fejünk felett, meleg, aranyló fényt vetve a tisztásra, de a ragyogás mesterségesnek hatott, egy lepelnek, amit valami sötét és veszélyes dologra húztak.

Gyűlöltem itt lenni.

Minde