Éjszaka, a Roberts-villában.

Frank kissé széttárt lábakkal ült a kanapén. Az egyik kezét Ava derekára helyezte, a másikat lazán az ölébe. Ava segített bekötözni az arcán lévő sebet. Nona az édesanyja mellett állt, hogy segítsen. A szeme tele volt könnyel, és a szíve annyira fájt, hogy mindjárt kis gyöngyökben tör ki a sírás.

Tekintete apja sötét szemére szegeződött, anélkül, hogy pislogott volna.