"Annyira boldognak tűnsz, hogy már szinte ijesztő," mondta Aletta, amikor végre leültek Joshuával az asztalhoz.

"Persze, hogy boldog vagyok," mondta, felé fordulva, és a legszebb mosolyát villantva.

"Miért?" kérdezte, összehúzva a száját.

"Mintha egy súly esett volna le a vállamról, mióta elmondtam mindenkinek rólunk, és látom, hogy senki sem törődik velünk igazán, és élik tovább az életüket, mint