Knox már kint is van az ajtón, mielőtt meggyőzhetném az ellenkezőjéről.

Utánafutok, majdnem megcsúszom, ahogy sietek a folyosón. Már félig lent van, mire a lépcső tetejére érek.

"Knox!" kiáltom. "Állj meg!"

De nem hallgat rám. Teste feszült a dühtől, minden önuralma rég elszállt.

Mire átpréselőm magam a hall ajtaján, már kint van, és Joe, az éjszakai biztonsági őr is. Joe csípőre tett kézzel áll,